2024-07-02
MOTTÓ: TOVÁBBLENDÜLNI...
A "keresztút" és a "továbblendülés" engem is érint, úgyhogy "testközelből" élvezem én is a folyamatokat, ráadásul két szinten.
Az egyik a Találkozó volt és annak tapasztalatai..
A Találkozó önmagában is egy "keresztút" volt (az ott elhangzottak értelmében), hisz tényleg egy nagy váltást jelentett és egy nagy fordulatot hozott a közös úton. Egyúttal tovább is lendített a folytatás irányába - a tapasztalatok levonása után természetesen..
A másik keresztút a privátszféra részét képezi, ugyanis teli arccal futottam bele a hamisságba, úgy, ahogyan "köll". De! Ahogy eddig is: ha elsőre nem veszem le, akkor leveszem másodjára, mert másodjára már tálcán jönnek a jelek, történések, amik elsőre még kitakarásban maradtak..
Tehát "kereszt-út" pipa, most jön a "továbblendülés"...
Minden helyzet megítélését és megélését megkönnyíti, ha tudjuk FELÜLRŐL látni.
Vagy inkább KÍVÜLRŐL. Ha rálátunk, mint egy színdarabra és annak szereplőire.
Amíg belülről, érintetten érzékeljük a helyzetünket, nehezen tudjuk megérteni a MIÉRTEKET.
Az OK-OKOZATI összefüggéseket. De amint a "rendező", vagy a "drámaíró" szemével próbálunk ránézni, hirtelen látni fogjuk azokat a mozgatórugókat is, melyek addig a "túlközelség" miatt ki voltak takarva...
Tegnap néztem az m5-ön azt a dokumentum filmet, amely a svéd és norvég állami gyerekrablásokkal foglalkozik. A téma nem újkeletű, csak mostanság "véletlenül" felerősödött, épp 2015-tel, mikor megnyitották a kapukat a "menekültek" előtt..
A gyereklobbi, a gyerekkereskedelem évezredes "szórakozás". Kik számára? Akik TERMÉSZETES MÓDON nem juthatnak hozzá a gyerekhez, így kötődés sem alakulhat ki bennük irántuk. Így tudnak a gyerekekkel kereskedni vagy akár saját céljaikra HASZNÁLNI őket.
A gyereklopás már Salamon idejében is téma volt, ott a nők vesztek össze egy gyereken.
Salamon "salamoni" bölcsességgel oldotta meg a helyzetet – bár szerintem elég balga a történet, egy mesében több az értelem, mint ebben...
A nők ugye két dologért képesek bármire: azért, hogy legyen gyerekük és azért, hogy ne.
Egyben azonban közösek: BÁNTANI NEM ENGEDIK A GYEREKET. Mondjuk erre is volt már számos ellenpélda, családon belül is, hogy egy anya nem vette észre a gyereke molesztálását – de miért? Mert NEM AKARTA észrevenni. Félelemből, megalkuvásból, féltékenységből...
A férfinem más tészta.. Az "Y"-nak alapból nincs "viszonya" a gyerekhez. Ezért tudja a más gyerekét mészárszékre küldeni, a háború húsdarálójába, anélkül, hogy lelkiismeretfurdalást érezne.De használni is ezért tudja, a MÁS gyerekét, ugyancsak lelkiismeretfurdalás nélkül... Természetesen rengeteg jó apa van, beleérző, együttérző, gyermekszerető.
Sokakban több az anyai véna, mint az igazi anyában, mintegy mutatva, hogy nem a "NEM" a lényeg, hanem a "BENSŐ"...Ami igaz is.
Amikor egy társadalomban a gyerekek válnak a célponttá, annál lejjebb már nincs.
(Legfeljebb az EU "vandelejjebb" asszonysága..)
HA egy társadalom minőségét a benne élő NŐK helyzete határozza meg – akkor a jövőjét az általuk nevelt gyermekek. Ahol a nők "másodlagos" lények, a gyermekek sem élveznek nagyobb megbecsülést, mert csak ESZKÖZT látnak bennük a társadalom működtetéséhez. Nekik első a HAGYOMÁNY, ami mindent felülír. Még az "istent" is.Nemrég olvastam, hogy azok a történetek, mesék maradnak meg leginkább, melyeket KISGYEREKKÉNT hallunk. Nos, nem véletlen, hogy ilyenkor kezdik a MÚLTAT tanítani, mert így ragad MEG és BE!!!Azonban EMLÉKEZNÜNK KELL, hogy létezésünk és annak minden résztvevője, egy "játék". SZÍNHÁZ. CSAK SZEREPJÁTÉK.
Emlékszünk Jumurdzsákra? Utáltuk? Naná! Hisz alaposan beleéltük magunkat a történetbe. Aztán, ahogy véget ért a mese – elengedtük és nem haragudtunk Jumurdzsákra. Miért? Mert már KÍVÜLRŐL láttuk az egész történetet, annak szálait és az összefüggéseket...
Minden VALÓDI TOVÁBBLÉPÉS alapja egy ÁTLÉNYEGÜLÉS. Látni a "másik oldalról", hogy MI MIÉRT TÖRTÉNT. Mi volt a CÉL? Mi volt a TANÍTÁS?
Ha így állunk hozzá életünk történéseihez, higgyük el, minden sokkal könnyebb lesz és könnyebb lesz TOVÁBBLENDÜLNI IS!