2024-07-09

                        MOTTÓ: CSAK KÖNNYEDÉN... 

A tegnapi nap nem a "könnyedségről" szólt – ugyanakkor semmi olyat nem tapasztaltam (vagy nem vettem eddig ÉSZ-re), ami az Átlényegülésről, Lezárásról, Feltámadásról szólt volna. Reggel, amikor a hétre akartam kártyát húzni, saját magamnak, kiforult a 8-as számú, ami a KOPORSÓ lapja. Na, mondom, 8-án a 8-as és koporsó.. Jól indul a hét 😉👍Aztán húztam a napra, amire meg a KASZA, az "aratás", a lezárás lapja érkezett. Remek... Mit lehet ilyenkor tenni? Várni, figyelni, jelen lenni... Figyeltem én, de igazából semmi "markáns" jel nem érkezett a térbe.. 
A "lezárás" megvolt abból a szempontból, hogy végre 3 hét folyamatos jövés-menés, pakolás után végre rend lett. Aztán, ha belegondolok, az olvasmányaimból is jöttek olyan felismerések, amik egy-az-egyben megdöntik a nekünk adagolt információkat az űrről, a holdutazás(ok)ról és hasonló témákról... Igaza van Krisztina írásainak, hogy MINDEN HAMIS TANÍTÁS ELTŰNIK és VILÁGOSSÁGBA TÉR a TUDÁS, mint eredendő emlékezet. De ez NEM KÍVÜLRŐL fog érkezni, hanem BENT fog FELÉBREDNI, kívülről legfeljebb csak 1-1 élmény, gondolat járulhat hozzá mindehhez. Mint egy katalizátor, ami kiváltja a reagálást BENT, hogy MAG-unkban feltörjön az emlékezet és ki merjük jelenteni, LEHETETLEN mindaz, amit nekünk "vetítenek". Mert vetítenek... Tehát lehettek ezek a felismerések is "átlényegítőek"...

Az Újhold kapcsán már szó volt a KÖNNY-ED-ségről. Nos, a mai napra újra ez az üzenet érkezett. "Csak lazán". De ÖRÖMBEN. És nem keservvel, haraggal, nyögvenyelve. Mondjuk, ha tegnap sikerült LEZÁRNI valamit, ÁTFORDULNI valamiben, MÁS SÍKRA helyezni a nézőpontunkat, akkor annak lehet egyenes következménye a lazaság, a könnyedség, az örömlét. A MOSOLY az arcon.
Apropó mosoly.. Nemrég olvastam azt a mondatot, hogy NEVETNI BÁRKI TUD, DE MOSOLYOGNI CSAK KEVESEN. És mennyire igaz! Érdemes rajta elmerengeni. Engem azért "ütött" meg ez a mondat, mert a legkisebb unokámnál tűnt fel, hogy pici kora óta MOSOLYOG. Tud nevetni is, kacagni, meg göcögni – de az, ahogy mosolyog, valami egészen különleges. A többieknél ebben a korban nem tapasztaltam meg, hogy ránéz valakire, és mosolyra húzódik a szája. Meg a szeme is hozzá...Érdemes felnőtteknél is megfigyelni: vajon mennyien képesek MOSOLYOGNI? Spontán, őszintén és nem "beállítva"? Szerintem érdekes tapasztalatokkal bővülhetünk...

Tehát ma hagyjuk a dolgokat a maguk folyamában áramolni és ne feszüljünk neki semminek se!
Úgyis minden úgy alakul, ahogy annak REND-je van. Ha valami nem akar menni, akkor engedjük el..Majd máskor megoldjuk - ha addig nem oldódik meg magától... 🙂😉 ÉL-VEZ(et)-tel éljünk és meglátjuk, megtapasztaljuk, tényleg minden IO-ra fordul!Csak lazán, csak könnyedén 👌 - hagyjuk a "mosott ruhát másra"...