2024-08-09

                        MOTTÓ: BE-TEL/R-JESÜLÉS... 

Újhold óta nem változik semmi: az a "nagy hullám" EMEL tovább és viszi magával azt, aki VELE MEGY, ugyanakkor elsodorja mindazt, ami "élet-tele-n"...
Hmm... ahogy most leírtam ezt a szót, így tükörformában, hogy ÉLET-TELE(n), döbbentem rá, hogy NINCS ILYEN, hogy "élettelen"!! Ahogy nincs olyan sem, hogy "szervetlen" anyag!
Minden ÉL-Ő és ennek megfelelően MINDEN EGY-s-ÉG-es, azaz MINDEN JÓ!
Csak erre RÁ KELL ÉREZNI!
És ha valaki egyszer erre valóban rá is érzett, akkor ÁTJÁRTA egy olyan megmagyarázhatatlan szerelmetes ÖRÖMÉRZET, amit leírni nem lehet. Ebben az érzetben benne van a teljes béke, a nyugalom, a kiáradás és befogadás, és annak tudata, hogy ÉN EGY VAGYOK EZZEL A JÓVAL!!!
Márpedig ha EGY VAGYOK vele, akkor VAGYISÁGOM OK-a immár nem a FÉL ELEM, nem a KÜZD ELEM, nem a SZŰK-ség, nem az AKAROM és a KELL – hanem a TUDOM és ELFOGADOM, mert LÁTOM, ÉRZEM-ÉRTEM és ÉLEM...
Mindez addig hangzik elvontan és "patetikusan" vagy lesz "jóduma", amíg valaki át nem éli magában...
Onnantól azonban már nem lesz kérdés a kérdés és vita témája sem, hogy "de..." és "csak..."

Szóval ez a hullám most tényleg "mindent visz"... Napról napra...
Lehet, hogy a saját életünkben TÉNYKÉNT, TÖRTÉNÉSKÉNT nem tudjuk megragadni, mert minden rendben van körülöttünk. De akkor meg ÉREZZÜK, hogy "VÁLÁMI VÁN a levegőben", valami megmagyarázhatatlan és jó. Még akkor is, ha most betolták a TÉR-be a kötelező szűrővizsgálat témáját – de ezt is JÓKOR, mert még van idő RENDBE TENNI és nem kiváltani a népharagot vele.
De ha ki is váltják – akkor meg megint az történik, aminek "köll": lesz itt MAG-TISZTULÁS, annak rendje és módja szerint...

A JELEK folyamatosan azt mutatják, hogy SORS-SZER-űen ZÁRUL a TÉR-ben az, aminek SORSA BETELJESEDETT. Ezzel egyidejűleg az is látható, hogy SEMMI OK a félelemre, mert a "JÓ"-ÁG-ban ez a fogalom NINCS. Mármint a FÉL ELEM-nek... Nincs mintázata. Nincs rezgése. Nincs hangja. Tehát, információ sincs hozzá. Egyszerűen nem létező.
Csak OTT létezik, ahol ez az ELEM MŰKÖDIK. Ahol erőt KAP, mert vannak, akik TÁPLÁLJÁK!

Tegnap előtt úszás közben a felhőket néztem és azon merengtem, miért nem elég az ÖRÖM-MOZGÁS? Miért kell a testet KIZSIGERELNI? Miért kell a szervezet határait feszegetni? Miért kell GYÖTÖRNI??? Egy ÉREMÉRT?? Tényleg annyira fontos?? Tényleg annyira óriási dolog a sport, a KÜZDÉS?? Egy olimpiáért, melyet VALAKIK KITALÁLTAK?? Hogy legyen VERSENY??
Egy olimpia is csak addig tud létezni, amíg valaki hajlandó versenyre kelni a másikkal és a belső határait a VÉGTELENSÉGIG KITOLNI!! Egy olimpiának CSAKIS ANNYI ÉRTÉKE van, amennyit "ÉN" adok neki!!
Aki szerint egy érem megér annyit, hogy 30 éven át ne éljen normális életet – az, szerintem, már elnézést, de nem normális. NEM TEN-MAGA! Hanem MÁSNAK A BÁBJA! Egy ELMEPROGRAM megszállottja! És később mi van, ha a szervezet a sokéves gyötrés után benyújtja a számlát??
És egyik baj jön a másik után?? És nem találja a sportoló a helyét, mert nem volt ideje felkészülni arra, hogy HELYET találjon az életében?? Nézegetheti otthon az aranyakat-ezüstöket-bronzokat, hogy MEGÉRTE EZEKÉRT KÜZDENIE?? 
Hát, neki kell tudnia rá a választ....
Én csak azt kérdezem: MIÉRT NEM LEHET A TESTTEL EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN ÉLNI? Miért nem lehet TISZTELNI a TESTÜNKET, mint egy szép ruhát, amit ajándékba kaptunk? Miért nem lehet VIGYÁZNI RÁ, szeretettel lenni iránta és KÖZÖS ÖRÖMBEN lenni? A szervezet mindig jelez, ha SOK neki, amit "le akarunk nyomni a torkán". Persze eljön az a "holtpont", mikor azt mondja, oké, csináld – és tényleg tudjuk csinálni. Miért nem kérdezünk egyszer is vissza, hogy ha VELEM TENNÉ EZT VALAKI, arra ÉN HOGYAN VÁLASZOLNÉK?? Persze, én is eljutnék a fásultság állapotába és azt mondanám, oké, lekapcsolok, hátralépek eggyel, csinálj amit akarsz...
Nem emlékeztet ez a módszer a RABSZOLGASÁG kizsigerelő módszerére??
Érdekes módon más ember irányába észrevesszük – SAJÁT TESTÜNKKEL meg BÁRMIT MEGTEHETÜNK, mert a MIÉNK???
Valahol nem csodálom a kötelező szűrés bevezetését – még ha teljes mértékben ellene is vagyok -, mert az emberekből kiveszett teljesen a TEN-MAGA, a TESTE IRÁNTI TISZTELET! Hát akkor jöjjön rá a "KÖTELEZŐ ELLENŐRZÉS"...

Tegnap, mint minden csütörtökön, unokás napunk volt. A két nagyobbik, a 6 és a 4 évesek a nagy medencében matracoztak és a nagy mindenáron versenyezni akart. A kisebbik pedig határozottan kijelentette (a "csillagszemű"), hogy ÉN NEM VERSENYZEK. Minő véletlenül épp meghallottam és oda is kiáltottam neki, hogy nagyon helyes! Nincs semmilyen versenyzés! Testvérek között meg pláne nincs!
A legkisebb, a másfél éves meg teljességgel kivonta magát és egészen más csinált... (ő sem akárki..)
Nagyon örültem neki, hogy a versenymentes szellemiség azért jelen van – a legidősebb-ből meg majd kineveljük, de nála a bizonyításkényszer "hozott anyag" és pont azért van most itt, hogy a beleragadt programokat letegye. És ezért van mellette másik kettő is, hogy ebben támogassák, mint "másvilágiak".. 

Napról napra kapjuk a LEHETŐSÉGEKET, az INT ELEMEKET arra, hogy LÁSSUNK már a szemünkkel és ne csak nézzünk ki a fejünkből.
Az egész olimpiai hercehurca is jó esetben végre ELGONDOLKODÁSRA KÉSZTET(HET) az ÉRTÉK-és MÉRTÉKRENDEKET illetően! Az egész világot átható KÁIN-ÁBEL HARCRÓL már nem is beszélve...
Az "Y" utolsó rúgásai..
Önmagát emészti fel... 
De nekünk nincs is vele dógunk – a mi dógunk a MAG-unk útján haladni...
Tovább, egyre BELJEBB és egyre FELJEBB...és ezt ÁTADNI...
LÁTVA LÁTTATNI és HALLVA HANGOLNI..