2024-08-14

                                    MOTTÓ: NYITÁNY.. 

Tudjuk: minden színjátéknak, minden történetnek, minden operának van egy "prológusa", egy ELŐ-SZAVA, egy nyitánya. Ami BEVEZET bennünket a "HANG"-zásba, a RITMUSBA, a TÖRTÉNETBE, segít MEGÉRTENI mindazt, ami majd a mesében, a drámában meg fog történni...

Nos, a tegnapi szíriuszi évkezdet "betolta a TÉR-be" az üzenetét, az "ÜZENETET"-et magát.
Azt, hogy mindenki megkapja a SAJÁTJÁT az év során.
De ahhoz, hogy ezt mindenki meg is értse, mire is van szükség? Természetesen JELEN-LÉT-re.

Már sokszor szó volt róla, hogy mindenkinek van egy saját, egyéni JEL-e. Ami a "homlokára" van írva, ami OLVASHATÓ – így SZEM-LÉ(t)-re téve, hogy KI Ő.
Amikor "MÉR-LÉG-re" kerülünk, akkor is a rajtunk lévő, és rólunk leolvasható JEL lesz a MÉR-V-ADÓ. Senki nem tud mismásolni, álarcot feltenni, mást mutatni, mint ami BENNE VAN. Hiába a smink, hiába minden MŰV-ség, az ugyan le nem fedi a JEL-ünket, mert az bizony mindig ADÁS-ban van!!
Ez a bennünk pulzáló MAG-NŐS mező rezgése, HANG-ja, hangoltsága, ami a SZÍV-BÉL-i, belőlünk ki-ÁRAD-ó információk vivője..
Sokszor elmondtam már: amikor én valakit kritizálok, akkor a JELÉT olvasom és semmi egyebet nem teszek. Ezt a "JEL-OLVASÁST" BÁRKI elsajátíthatja, semmi trükk nincs benne, csak egy valami kell hozzá: belső ÉRÉZKELÉS. TISZTA SZŰRŐ. Minden VÉGTELENÜL EGYSZERŰ, ahogy a létezés működése is EGY-SZER-ű: mindig a legmagasabb tudást átadva, a legtisztább szándékból fakadóan, a legjobb minőségben.
Ennyi.
És ha valaki EZT ÉLI – akkor "mindent LÁT".
Egyébként még senki nem tudta megcáfolni, amit mondok, csak helyette betámadni tudott, hisz legjobb védekezés az "előre elhárító csapásmérés", igazi izraeli taktika mentén...

A NYITÁNY, a be-HARANG-ozó a következő szíriuszi NAP-évre igazából nem más, mint amiről eddig is szó volt: MEGÚJULÁS A TÉR-ben. A "4"-ben, az ANYAG-ban, a "keretek között", a FORMÁBAN, a KI-VETÜL-ésben.
LEZÁRÁS és ÚJ KEZDÉS mindig KÉZ a KÉZ-ben jár. Nincs az egyik a másik nélkül.
De ezt ÉREZZÜK, látjuk is - csak megint az IRÁNY és a HOGYAN a "NEM MIND-EGY"!
Ki MERRE TART?
Az a TART-ásának a függvénye...

MEG-ÚJ-ulás, azaz ÚJJÁ-SZÜLETÉS.
Hol?
BENT.
A BELSŐ ÁT-és MEG-ÉL-és mellett természetesen KELL a KINTI átalakulás is, hisz a KINT mindig "KI-HAT" a BENT-re. Hisz nincs is más feladata, mint HATÁSKÉNT működni mindahhoz, amit és ahogy az "ÉN" BENT, BEL-ÜL megél.
Itt van például az orosz-ukrán konfliktus: ÉN mit látok benne, HOGYAN értékelem – aszerint élem meg magamban. És lehet, a szomszéd egészen MÁST LÁT belőle és MÁSKÉPP is ÉLI MEG.
Vagy a migráns-kérdést..
Vagy a hőséget.
Vagy a szárazságot...
És még lehetne sorolni...
Mennyire működik MÁR a MEGÉRZÉSÜNK? Mennyire LÁTUNK TISZTÁN??
Ebben van még mit gyakorolni.
Még nekem is...

A napokban bennem is rendesen "összezördült" a "kültér" a "belhanggal", vizsgáztatva magamat. Vajon el tudom-e fogadni a JELEKET vagy hagyom magam az "emberi tapasztalások" alapján terelni?
Az eset a lakásbérlettel volt kapcsolatos. A "véletlenek" sodrása egy katonaleányt hozott a terünkbe,  aki teljesen készpéznek vette, hogy övé lesz a lakás és valahogy mi sem tiltakoztunk. A leányzó tele volt problémákkal. Leginkább anyagiakkal. Ráadásul úgy adtam ki a kulcsokat a kezemből, hogy még a szerződés se volt kész, és csak a fél kauciót kaptam meg. A helyzet azonban valahogy mindig "adta magát". Hazafelé azon morfondíroztam: most vagy nagyon hülye vagyok, vagy nagyon hülye vagyok..
Más opció nincs. Persze rögtön elő az inga, rákérdezni, mi a helyzet. "MINDEN RENDBEN". Ok. Kontroll: a lányom. Nála is minden OK. Mégis aludnom kellett rá egyet, hogy át is menjen rajtam az elfogadás... Tegnap aztán kiderült: TÉNYLEG minden rendben és nem véletlenül sodort minket össze az élet..
Hasonló, "egykaptafás" sztori a másik ingatlan felújításával. Hónapok óta húzódik. Tegnapra aztán volt egy újabb találkozónk, amin ki nem jelent meg? Természetesen az ingatlanos. Mondtam is azuramnak: ÉREZTEM, hogy nem fognak eljönni. Sőt! Tudtam! És lőn. Azért rájuk csörögtem. Egy fél órával később visszahívtak, miben tudnak segíteni. Mondom nekik: én itt voltam, vártam önöket, de hiába... Erre ők: de hát holnapra van megbeszélve a találkozó!!
Namármost, hogy melyikünk írta be tévesen a naptárba, az már nem fog kiderülni... De jól éreztem, hogy nem fognak jönni? Jól. Csak a MIÉRT-et lőttem be rosszul és már "bontottam le" magamban a felépített bizalmat. Pedig a reggeli álmomban minden jó hangulatú volt (mert róluk álmodtam), még be is villant az ébredés pillanatában: az álom nem csaphat be, ha ennyire barátias, kedves volt az álom, akkor CSAKIS rendben lehet velük a dolog!! (Egyébként az ingám is jelezte, hogy igen).
De hát....
Az a "tipikus DE HÁT..." Megint a LÁTSZAT és a LÉNYEG-LÁTÁS (hiánya)....
Még magamnak is van mit csiszolnom magamon az elfogadás és bizalom terén – de hát EZ AZ "ÚJ ÉV" erről fog szólni!

Az a "MINDEN MINDEGY MERT MIND EN MIND EGY" pedig egy "MAGOS-ÁG"-os üzenet, ami a MAGUNKRA ESZMÉLÉS eszencia, amihez az ÉRZÉS és ÉRTÉS terén nagyon "fel kell NŐ-ni"...
Mert mi ez a MIND EGY?
Amikor az "EGYEK mind EGYEK" lesznek...

Ezt tudjuk MEGÉREZNI a TALÁLKOZÓ(K)ON és remélhetőleg a TAN-FOLYAM-okon is...