2024-10-19

                              MOTTÓ: CÉL-RA TARTÁS... 

Nem tudhatom, hogy ki hol van betekeredve saját világába, problémáiba, vagy "emberlétének nehézségeibe", de mindenből van KI-ÚT(vezetés) és az ÚT-mutatást ráadásul mindig meg is kapjuk. Csak... ÉSZ-revesszük-e? Vagy ha észre is vesszük, TESZÜNK-e érte? Mert itt szokott elbukni a mutatvány. "TUDOM, MINDENT ÉRTEK, DE...."

A lehető legrosszabb az INGADOZÁS, a "se erre - se arra", "se ide-se oda"...
Jó példa erre, amikor valamikor Görögországban nyaraltunk és elhajóztunk Aegina szigetére.
Az idei nyári meleget már akkor telibekaptuk, úgy, mint jegesmackó a gőzfürdőt! Azt se tudtuk, merre meneküljünk hirtelen, hogy egyáltalán a tüdőnkbe levegő jusson! Találtunk is gyorsan egy templomocskát, amit megcéloztünk és állítom, embert úgy menekülni isten házába még nem láttak, mint minket akkor! Gondolhatták is, vajon micsoda közös bűn nyomhatja e család lelkét?....

Ahogy beléptünk, szó szerint a megváltás érzete járt át bennünket, ahogy pihegve nekilapultunk a hideg falaknak, majd leültünk a leghátsó széksorokban... Végre "emberi" idő!! Aha...Csak egyre nem gondoltunk, hogy innen el is kell majd menni.. Húztuk-halasztottuk a pillanatot, de a végzetünket nem kerülhettük el: ki kellett lépni az ajtón! Szerintem én ott és akkor utáltam meg a szaunát, anélkül, hogy tudtam volna, mi az...
Mi a tanulság? Ha VÁRTUNK volna egy kicsit, ha aklimatizálódunk, semmi bajunk nem lett volna.
A tingli-tanglizással azonban a végletekig megterheltük a szervezetünket, aminek eredményeképp már azt sem tudom, mi volt (és van) Aegina szigetén...
Megjegyeztem akkor egy életre: soha nem szabad ingázni hideg és meleg között – de még ÁTVITT ÉRTELEMBEN SEM!

Tehát, ha egy adott helyzetben tudjuk, hogy mi a JÓ, "merre az arra" – akkor ne húzzuk le és vissza magunkat a "DE", meg a "CSAK", meg a "MÉG EGY KICSIT" kifogáskereső szlogenjeinkkel.
Nem fog semmire se vinni és nem hogy jobban lennénk, csak sz@rabbul fogjuk magunkat érezni.
Minden téren...
Például egy válás esetén..
Valakinek az elengedése esetén.. (mikor a gyerek először önálló lesz és elköltözik..)
Munkahelyváltás esetén.. (de "lehet a régin is megkapom az ígért többletet"... LEHET.. Vagy nem..)

Ha már TUDJUK, hogy MIT MIÉRT, akkor tartsuk az IRÁNYT FÓKUSZBAN és ne hagyjuk magunkat FÉL-reterelni meg EL-terelni...
Viszont az is igaz: MEREVEN RAGASZKODNI SEM LEHET SEMMIHEZ. Hogy ha előre, akkor már "csak úgy", minden rugalmasság nélkül..
Mindjárt itt van 20-a... Én például egy paksamétára való anyagot összeszedtem már, de egészen biztosan "be fog szólni a hely szelleme" és lehet, mindent borít majd és egészen más dolgok kerülnek fókuszba. Nem izgulok miatta – mert úgyis BENNEM VAN, amiről beszélni "kell" és "lehet". Ami az ENYÉM, azt elvenni nem lehet. Erre a tudásra járja a mondás, hogy ha "már benned, akkor azt senki el nem tudja venni tőled". Ez igaz az OKOSSÁGOKRA IS – csakhogy azokat idővel elfelejtjük. A TUDÁS viszont nem hogy elfelejtődne, hanem folyamatosan TÁGUL és BŐVÜL. Így mindegy, hogy "honnan kezdjük" - a lényeg, hogy HOVA JUTUNK! 

Az októberre ígért VÁLTÁS, a teljesen VÁRATLAN helyzetek becsapódásán keresztül, sokaknál megjelent már. Kinél nagyon "durván", kinél "szelídebben", attól függően, kire mekkora FELADAT VÁR. Nem az ITT és MOST-ban, hanem az "érkező MOST"-ban...
(Erről majd 20-án fogok szót ejteni – ha elfelejteném, akkor emlékeztessen rá valaki, aki ott lesz!)

Döbbenetes, hogy mennyire NINCS VÁLASZ a VÁLTOZÁS MIKÉNTJÉRE.
Épp ma kért meg egy régi ismerős, hogy nézzünk rá és a párjára a kártyák segítségével. Ahogy a párja szóba került, azonnal kiesett a Szívkirály lapja a kezemből, ahogy kevertem a lapokat. 
Mondtam is, hogy itt a jel: róla fog szólni az elkövetkezendő időszak.
Aztán a kirakások megerősítették első sejtésemet: mégpedig a távozásáról...
Nem holnap és nem holnap után, de ez lesz a "legközelebbi" esemény...
A "változó" helyére a "Tolvaj" lapja érkezett, kétszer is, két különböző kérdésben. Tehát: MEGINT NINCS VÁLASZ A VÁLTÁS HOGYANJÁRA – ahogy az utóbbi időben ez oly jellemző szinte minden kirakásban.
Mert mi a FELADAT? ÉLNI A PILLANATOT, ANNAK MINDEN ÖRÖMÉT, NEM a "holnapot várni" – az majd úgyis eljön "MAG"-ától, hisz "meg van írva".
NEM A VÁLTOZÁS MIKÉNTJÉRE kell fókuszálni, hogy "jaj mi lesz" -  hanem TUDATOSÍTANI AZ IRÁNYT, tudva, hogy minden a LEHETŐ LEGJOBB LESZ, mert JÓ VÁR RÁNK!
Addig pedig JÓL KELL megélni a mindennapokat: ÖRÖMBEN és HARMÓNIÁBAN!
A hezitálásnak, az ingadozásnak, hogy "most kétségbeesek, mert félek a holnaptól" – aztán pedig "alig várom már a jövőt" – semmi értelme nincsen. És sehova nem vezet. Csak felemészt, csak betekerít.
Mindenből van KI-ÚT, a KÚT hozzá pedig TEN-MAG-unkban...

Ma 19-e van: a KÖR KÖRBEÉRT...
Holnap már egy MÁS SÍK következik.. Új cél, új minőség...

(kép forrása :STOCK fotos)