2024-11-01
MOTTÓ: KI-FORDULÁS...
Igen: ITT ÉS MOST
mindenből, mi MÚLT-BÉL-i..
Ami BEL-énk akadt...
Ami FÉLELEMMEL TELI, és ami FÉL ELEM ALAPÚ..
Mindabból, ami EL-MÚLT.
És abból is, amit "HAGY-ománynak" nevezünk, hisz a MÚLTBÓL hagyták ránk.
KIK ÉS
MILYEN CÉLLAL?? Szándékkal?
Mindig ezt kell-ENE megfontoni, amikor valamit "ŐRZÜNK"
és "ápolunk".
Ápolni amúgy is a beteget szokás..
Ami "IO" – azt pedig ÉLNI kell és nem ápolgatni...
Akkor mit érdemes
ŐRIZNI?
Az EREDET MINŐSÉGÉT, mint a "JÓ PÁSZTOR".
De KI a "JÓ PÁSZTOR"?
Manapság Jézusnak nevezzük.
Őseinknek még "VÉNUSZ" volt... Nem véletlenül.
Hisz ő az a VÉN ŐS, akiben a NÉV, azaz az EREDENDŐ MI-NŐ-ség, ami
MIND-ÉN-KI-(vetültben)-ben BENNE VAN!
Mindaz, ami a Földön megtalálható, ami
TER-m-ÉSZ-etes, ami TER-emtett - BELŐLE
eredő.
Ez a NŐ-v-ÉNY-világ. A "IO"... A NŐ-VÉN... Az eredendő ÉN...
Az EREDENDŐ NŐ olyan mint a NŐ-VÉN-y: együtt, köz-ŐS-ÉG-ben él a természettel. "LÉ"-LEGZIK,
mert a "LÉ" ETETI. Közös a CIKLUS, a KÖR-forgás, a HOLD-dal összhangban.
Nem változtat, nem alakít át, hisz tudja, itt van HELYE, itt a GYÖK-ERE(dő)-je. EGYÜTT-ÉL és nem ELLENE a természetnek. Nem munkálkodik - "csak" LÉT-ezik...
Ebbe az
EGY-s-ÉG-be "zuhant" bele minden további ÉL-ő-LÉ-ny. Állat és ember.
Az állat MÉG együttműködő a természettel – az M-BŐR azonban már NEM. Ő a temészetet már
ÁTALAKÍTJA és ÁTFORMÁLJA, meg-MUNKÁLJA a saját elképzelései alapján. És FOGYASZTJA.
Hogy ebből mennyi ÁRT-ALOM
származik? Az a legkevésbé sem izgatja, csak amikor a természet azt mondja: ELÉG
VOLT a FOGY-asztásból és FOSZT-ásból!
Az M-BŐR-lény,
aki egy "teremtett" és NEM TEREMTŐ – PARANCSOT KÖVET: "HAJTSD URALMAD ALÁ A
FÖLDET".
Bravo!
Aki "parancsolatot" követ, az NEM ÖN-ÁLLÓ. Tehát, hiányzik belőle az "ÖN-NŐ"-s-ÉG.
Az EREDENDŐ EMLÉKEZET.
Ez az ember gyárt TOVÁBBI PARANCSOKAT és állít fel értékrendeket, melyek
NYOMORÍTANAK és PUSZTULÁST HOZNAK.
Ez az ember gyárt VALLÁSOKAT és SZENTEKET.
Bravo.
Közben meg öli ezerszámra azokat, akik EMLÉKEZNEK, akikben ÉLŐ a GYÓGYÍTÓ tudás
és EGYÜTTMŰKÖDVE a NŐ-vényzettel, a természettel, annak ciklusával tudja a
hülye embert is észhez téríteni. De mit tesz a hülye ember? Kinyírja a
gyógyítóját, mert az a képesség csakis "sátáni eredetű" lehet, ördöggel
praktizáló..
Bravo.
GONDOLKODJUNK! És LÁSSUNK!
Az IGAZ EMLÉKET, az EREDET-TUDATOT, a VÉN ŐSI, VÉNUSZI emlékezetet kell FEL-IDÉZ-ni mint "hagyományt", mint RÁNK HAGYOMÁNYOZOTT tudást, ahogy ez az
ATYE AJÁNDÉKA c. filmsorozatban is oly szépen megfogalmazásra került..
Minden más EMBERI hagyomány el-HAGY-ható és HANYAG-olható, mert NEM ÉLŐ.
Főleg a "halottkultusz", a "mindenszentek" és mindaz a BALGASÁG és BADARSÁG,
ami a halottkultuszhoz kapcsolódik.
Gondoljunk bele: KIK A SZENTEK? Akiket az EGYHÁZ annak titulál.
Kik voltak a szentek? EMBEREK!! Tehát "egyszeri létezők" – akik igazából "SENKIK"
voltak, ahogy mindenki, aki magára veszi az emberlétet. Hisz az egész emberlét
egy KIVETÜLÉS, egy ILLÚZIÓJA az EREDENDŐ LÉTEZÉSNEK. Egy "BELE-ÉLÉS", ami
EGYSZERI ÉS MEGISMÉTELHETETLEN.
Ha pedig megismételhetetlen, akkor TÖBBÉ NINCS.
Tehát, kikhez imádkoztatnak minket?? ELTŰNT, többé nem létező "valaMIhez"!!!
A másik: MINEK
ALAPJÁN lesz valakiből "szent"?? EGYHÁZI ELVEK és meghatározások alapján. Ahogy
NEKIK TETSZŐ. Közben pedig mindenki mást üldöztek fennállásuk óta, akik hétköznapi
emberként többet tudtak a világról, mint ők. Arról nem is beszélve, hogy a "szentek"
közül azért jónéhánynak rendesen elmentek otthonról...
Minden egyház, vallás KIFELÉ húzza a FÓKUSZT!!! TEREL a TÉR-ben. Mert aki KI-FEL-É figyel az FÉL-ŐS, FELE-s és MÁS-FELÉ figyel, ahelyett, hogy
MAGÁVAL foglalkozna, az IRÁNYÍTHATÓ, az SZOLGA.
És nem "ÚR"!!
Ma ÜRES HOLD van.
A TELJES ELCSENDESEDÉSÉ.
Sokkal többre megyünk azzal, ha MAGUNKBA figyelve, SAJÁT ÉRZÉKELÉSEINKRE
fókuszálva, a BELSŐ CSENDÜNKBEN elmélyülve találjuk meg az ETETŐ SZER ELEMET,
melytől nem csak MAGUNKBAN érezzük "JÓL" magunkat és leszünk "JÓK"- hanem
ki-HAT-va a környezetünkre, MÁS-OK-nak is adhatunk a "JÓ-L"-létünkből.
Ez az "IGAZI MÁGIA"!
De a DÖNTÉS mindig
nálunk.
Hagyjuk magunkat a KINT elveivel, HAGY-ományaival, szokásaival terelni – vagy a
sarkunkra állva azt mondjuk: NEM! ÉN ÉLEM A LÉTEM, melynek ÉN VAGYOK A KÖZEPE.
És majd innen fordulok ki egy ÚJ FORDULATRA...
Az ÚJ HOLD-dal DAL-olva...
1-1-ezve TEN-MAG-ommal...
(KÉP: ZALA GYÖRGY: FÉL A BABA..)