2024-12-06

                          MOTTÓ: MIKULÁS NAPJA 


A tegnapi BŐSÉG értése, értékelése és tudatosítása után ma "huszárvágásos" fordulat érkezett, pedig úgy véltem, folytatódni fog az üzenet. De nem: ma mintha a "napra szabták" volna az égiek a mondandójukat. Egyébként pedig, ha belegondolok, igazuk is van: kik állnak a mai nap középpontjában (az észközök szerint is!!)? A GYEREKEK.
Mi kell a gyerekeknek? TARTÁS. (Az észközök szerint is!!)
Tartás, BIZTONSÁG, kapaszkodó.
Olyan ÉLMÉNYEK, amikből az emberlét későbbi időszakában kedves emlékek lesznek, melyek a következő generációk számára is megadják a melegséget, az örömet, és össze is kötik a generációk ívét a szeretet jegyében.

Magam is elmerengtem tegnap az én gyerekkori élményeimen. Mit adtak az én szüleim?
Anyám zseniálisan tudta megoldani, hogy sosem láttam meg, mikor töltötte meg a kiscsizmát az ablakban, pedig árgus szemekkel figyeltem... Oly szinten meg tudta tartani a VARÁZST, hogy mikor már "józan" felnőtt voltam, és már a karácsonyfát is magam díszítettem a saját gyerekeimnek, semmi nem kopott meg ebből a varázsból. A 33 éves lányomnak is mondtam, amíg ők itthon töltik a karácsonyt, amíg "itthon" van az itthon, addig nincs közös fadíszítés. Addig maradjon meg a "nagy pillanat" áhítata. Addig gyerekek még. Egyébként meg igénylik is. Mert nekik is kapaszkodót és tartást ad...

A "varázs" nem csak a gyermekeknek szóló "találmány". A felnőtteknek is kell éppúgy.
Mindig a varázs az, ami arra a "más"-sík világra emlékeztet, amit hol őrzünk? A szívünk mélyén.
Ott, ahol a MÁGIA MAG(j)A él. Az emlékezet MAGA....
Mindig KELL a kapocs.
Gondoljunk bele – biztosan találkozott mindenki ilyen emberrel -, milyen a színtiszta "reális" mentalitás? SIVÁR. SIVATAGOS. VARÁZSMENTES. "MUGLI"...
Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy "Télaput" vagy "Mikulást" ünneplünk.
Természetesen nem árt tudni egy-egy ünnep LÉNYEGÉT vagy EREDETÉT – de gyerekként vajon EZ ÉRDEKEL(T) MINKET? Ugye, hogy nem!

Tehát, kedves felnőttek: SOHA ne rontsuk el egy gyermek örömét!
Mindig tartsuk meg nekik a varázst – még akkor is, ha már novemberben tele vannak az üzletek mikuláscsokival. Nem számít. Nem kell félni attól, hogy a gyerekek ne tudnának különbséget tenni. Nagyon is tudnak, mivel bennük ÉLŐ a "varázs", az emlékezés titkos bűvölete...

És kedves felnőttek: SOHA ne rontsuk el a SAJÁT ÖRÖMÜNKET! SE!
Adjuk meg a módját magunknak is! Ha nem is egy ablakba kitett csizmával – de őrizzük meg magunkban az ÜNNEP hangulatát!
Minden ünnep kivételes nap, hisz ilyenkor tudunk kilépni a mindennapok taposómalmából.
Adjuk meg a módját – mert ezzel mutatunk MINTÁT a következő generációnak is, hogy ÖRÖMRE mindig lehet okot találni!