2024-12-18
MOTTÓ: ÚJ "TALAJ FOGÁS"
A mai nap a
tegnapi egyenes folytatása. Nincs ez mindig így, de amikor igen, annak meg
EREJE van.
Ugyanis nincs laca meg faca. Ha valamiben VÁLTANI és DÖNTENI kell(ett), akkor
nincs hátraarc, meg akkor "folytassuk még egy kicsit a körözést", meg "végül is
jóvótezúgyahogyvót"...
NEM!
Ha ÉREZTÜK a változás indokoltságát, akkor túllépve az idejétmúlt felfogást és
működést álljunk bele a MÁS-KÉP(p) MINŐSÉGÉBE, a MAGOS "HOGYAN"-ba, mert SEMMI
nem mehet ÚGY tovább, ahogy eddig.
Tegnap több
beszélgetésem is volt a véletlenek folytán ilyen váltásokról – ugyanakkor láttam
olyan posztokat is, amelyekből egyértelműen levehető volt, hogy az írója,
minden rá-és behatás, jó szó ellenére SEM képes a szellemi korlátain túllépni.
Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy "ődóga" – és az is, hogy ő ezek szerint egy "HELY-TARTÓ".
Ennyi. Nem lát tovább a SZEMÉNÉL, mert ha látna, akkor HAT-nának rá a "jó szók",
hisz akkor összerezegne vele. De mivel NINCS MIVEL ÖSSZEREZEGNI, ezért marad az
ELME, ami pedig "emberes", tehát NEM MAGOS.
Nehéz néha tudomásul venni és elfogadni – de a MAG és OCSÚ elkülönésének MEG
KELL TÖRTÉNNIE.
PONT.
Tegnap bennem is végbement egy érdekes VÁLTÁS: ahogy elmélyültem az E-M-ANU-EL,
ezen belül is az ANU szóban, egy fura émelygés kerített a hatalmába, azzal az
érzettel, hogy itt valami NEM STIMMEL. De az EMANUEL szóval SEM. Viszont az "E"
hang szerepe annál jelentőségteljesebb, és hogy ebben van a "kulcs". Eszembe (tessék:
tiszta "e"-s szó) is jutott, hogy anno, 2021.08.12-én "csak" egy "E" betű
jelent meg az égen (és nem csak nekem), aztán én vetítettem bele, vagy tettem
hozzá az "EMANUEL" elnevezést, mint Jézus másik nevét, magyarázatot keresve az "E"
betű megjelenésére..
Ez a 4 nap, 12-től 15-ig teljesen ÁTÍRTA a SZÁMOK MISZTÉRIUMÁN keresztül a
TELJES HÚSVÉTI "mag-váltást", amit már megelőzött áprilisban Horváth Krisztina
tegnap kitett írása, az IGAZI KERESZTÚTRÓL. EKKOR "TÉRT be a TÉR-ben az ÚJ
kor-KÖR"-be az "Ó-KOR-KÖR", megmutatva azt, hogy a KERESZT-ÚT-nak semmi köze
nincs a nekünk vetített szenvedéssel feltöltött keresztúthoz!
És ha már KERESZT-ÚT,
akkor térjünk rá a 8-as számra, mely a "KOCKA", a "SORS" száma – mivel a mai
észközök "tulajdonosát", Satanát idézik.
Miért?
Mert ha a kockát kinyítjuk, akkor megkapjuk a JÉZUS-KERESZTET, a KERESZT-UTAT.
A SORS útját, mely A M-indenség A-karatán ÁT mutatja meg magát a TÉR-ben.. Hisz
Satana=MA-ÁT...
A jézusi kereszt nem más, mint az Ankh, vagy a KÖR-T-FA.
A FÉNY belépése az "AL"-világba, a VÍZ-SZINT alá a HOLD-HOLT-ponton keresztül.
Ez a 8 és a 2 viszonya. Az ÁTJÁRÓ a LÁTHATATLANBÓL a LÁTHATÓBA.
A 8 is KETTŐS, a 2 is KET-TŐ.
Tehát a kapcsolatokat "oda-ÁT-ról" hozzuk: ezért NEM EMBERI, nem TESTI, nem
FÖLDI eredetűek. "Amit isten egybekötött, ember szét ne válassza". És ha
megteszi, annak csakis BAJ a vége...
Tehát az az ÚT,
amit bejárunk, ADOTT.
Azok a "vala-KI-K", akik minket elkísérnek, ADOTTAK.
Szabad akaratunk egyedül miben van? A HOGYANBAN. Hogyan éljük meg a SORSUNKAT,
amit bejárunk a választott CÉL érdekében.
A HOGYAN lényege is kettős: ÖRÖMBEN vagy BÁNATBAN?
Felfelé görbülő ajkakkal – vagy lefelé görbülő ajkakkal?
Hibákat keresve – vagy lehetőségeket meglátva?
Kifogásokat gyártva – vagy a tettek mezejére váltva?
Kétségekben, hitetlenkedésben gyötrődve – vagy a bizonyosság erejéből
merítkezve?
Mások eszméinek nyomvályúját taposni – vagy saját emlékezésünket előhívni?
Külső istenképet magasztalni – vagy TEN-MAG-unkra ráébredni?