2025-01-08

                                       MOTTÓ: ÁL-ARCOK... 

A tegnapi írás alá érkeztek kommentek a facén, amiket itt most egyben szeretnék megválaszolni.

Szó volt a művészekről, akik szeretnék átadni, megörökíteni, ami bennük van és felmerült, hogy akkor az ő nevük fennmaradásának vágya vajon mennyire ego-kérdés?
Nos, aki a "névre utazik" – még NEM ÉRTI A LÉNYEGET.
De akiben az ÉRTÉK ÁTADÁSÁNAK A VÁGYA működik – az teljesen "más tészta". Őt NEM A NÉV izgatja. Hanem maga a TÉMA, maga az a belső HAJTÓERŐ, ami űzi, amit meg szeretne NYÍL-vánítani.
Egy igazi művészt mi hajt belülről? Átadni AZT, ami BENNE VAN! Nem az önnön NEVE MIATT – hanem a "TARTALOM" miatt. Amiatt, ami "KI-KÍVÁN-kozik". Amiről úgy érzi, hogy meg kell mutatnia.
Szóba-hangba-képbe manifesztálva, hogy mind-ÉN-KI ÉREZZE, aki LÁT, aki HALL, vagy OLVASNI tud.
Vannak természetesen olyan művészek, akik TENMAGUKAT akarják örökérvényűvé, úgymond halhatatlanná tenni. Ők még az EGO JÁTSZMÁJÁT JÁTSZÁK. ŐK a "teremtett ÉN"-t élik és nincsenek a TEREMT-N-Ő erejének birtokában.
Vegyük példának Mozartot.
Legjobb tudomásom szerint ő soha nem a SAJÁT NEVÉT akarta örökérvényűvé tenni, hanem azt, ami BELŐLE "PAPÍRRA" kívánkozott! Természetesen nála is vannak olyan művek, amelyek "megrendelésre" készültek, melyek színtiszta "elmés" darabok, mert "valamiből meg kellett élnie". De amikor az "IHLET DIKTÁLT", akkor ott egy az egyben "lejött", "átjött" mindaz, amit BENT MAGÁBAN HALLOTT.
Az "Amadeus" c. filmben (amit én magam csak sok-sok év múlva voltam képes megnézni, mert annyira irritált) tökéletesen bemutatja azt IS, hogy Salierit miért és mennyire zavarta az a TÉNY, hogy Mozart "egy szuszra", javítás nélkül volt képes lekottázni egy komplett veresenyművet, vagy akár egy teljes szimfóniát. PARTITÚRÁBAN!
Hogyan tudta ezt megtenni?
Csakis úgy, hogy NEM ELMÉBŐL KOMPONÁLT – ellentétben pl. a korban utána megjelenő Mahlerrel. Az ő partitúráin eligazodni felér egy terepfutással... Én, a magam részéről, képtelen vagyok akár egyetlen komplett Mahler-művet is végig hallgatni, mert annyira ELMÉS. IDEGES leszek tőle!!
Alig várom, hogy lekapcsoljam és hogy CSEND legyen!
Vannak persze olyan RÉSZEI a műveinek, melyeknél érezhető, hogy "hagyta magát vezetni", hogy "elengedte magát", és ezért ezek valóban ÉLVEZHETŐK IS! Csakhogy ezekből van a kevesebb...
Az ELMÉS "műértők" persze rajonganak érte, ahogy minden elmés csakis az elmés műért képes rajongani. Ahogyan egy ROBOT ELŐADÓMŰVÉSZÉRT IS. Mert egyelten ELMÉS sem veszi ÉSZ-re, hogy ki a robot és ki a VALÓDI előadó – hisz NINCS SZÍVE, azaz ÉRZÉKELÉSE HOZZÁ!Mivel manapság (még) az elmések diktálják a világ rendjét, ezért a "magunkfajta" hangja elenyészik, mikor szóvá próbálja tenni, hogy ÁCSI!!! HOL MARAD AZ EGY-ÉN? HOL MARAD A MINŐSÉG?? HOL VAN AZ ÉLET a játékból?? TECHNIKAILAG BÁRKI lehet tökéletes. Akár egy ROBOT IS! Csakhogy a SZÍV HANGJA mindig hiányozni fog!! És aki mindezt ÉRZI, az ÉRTI is..
Aki NEM ÉRZI, nem is veszi ÉSZ-re...
Ezért lesznek tele a pódiumok robotokkal, az igazi ÉRZŐ előadóművészek helyett...
Egyelőre..

No, ennyi kitérő után, visszanyúlnék a "SENKI-MINDEN" témához és az ÁL-ARCOK-hoz...
Ha már farsang van és annak adhatjuk el magunkat, akinek akarjuk...

Legyen bárkinek bármekkora, bármennyire híres NEVE az anyag síkján – az AKKOR IS CSAK ILLÚZIÓ marad. Miért? Mert a JELEN NEVÜNK, FORMÁNK csupán egy "ÁL-ARC".
Amint kilépünk a halálunk óráján ebből a létezésből, abban a pillanatban MEGSZŰNIK AZ A KIVETÜLÉS, ami MAGUNKBÓL EREDT.
Pontosan úgy, ahogy egy színész is leveszi a ruháját, letörli a maszkját, leteszi ÁL-ARCÁT, amikor kilép egy színdarabból. SENKI nem fogja tudni róla, hogy ő egy órával azelőtt épp KIT JÁTSZOTT EL!!!

Minden SZEREP csakis "IDŐLEGES". Átmeneti. Egy MEGÉLÉST szolgál. És semmi mást.

A mai nap észközei a TITKOK, a MAG KI-NYÍL-vánulásáról üzennek. Azaz miről? Arról, hogy a MAG MINŐSÉGE a JÖVŐBEN (ami egyébként meg ITT VAN) MEGMUTATJA MAGÁT.
De MI A MAG MINŐSÉGE?
A "MIND-ÉN-ség AKARATA" az EREDET RENDJÉBEN.
És ebben van a "Kulcs". Az EREDET rendjében.
Ami ÁL-ARC-mentesen TISZTA.
De mégis mi ez?
Az, hogy amikor VISSZAÁLL az EREDENDŐ TEREMT-NŐ és megszűnik minden "NEM"-esedés, minden, ami TAGADÁS, minden, ami "SZEMBE-ÁLLÁS", minden, ami KÁPRÁZAT, ami a "TÖRT ÉN", ami a "FÉL ELEM" működéséhez köthető e földi síkon – akkor VISSZAÁLL minden, ami EREDENDŐ.
Mindenkinek megmutatkozik a VALÓS ÉN-je – és nem az, amit "eljátszik".
Senki nem tud többé "MASZKOLNI", MEGTÉVESZTENI.
Megszűnik minden, ami a "HAL ADÁS-hoz" kapcsolható, amikor a HYM A HYMMEL állt szövetségbe, EGY-ségbe, megtagadva azt, AMIBŐL EREDENDŐEN VÉTETETT.

Az "apokaliptikus" üzenetek nem véletlenek. Ez a TAGADÓK "VÉGÍTÉLETE". Még ők sem tudják eltagadni, saját maguknak SEM, mert nagyon jól tudják, hogy IDEJÜK EREDENDŐEN ELEVE VÉGES lehetett csak.. Egy "ÖZÖN-VÍZ" adott számukra lehetőséget, hogy egy "maguk képére szabott LÉ-T-programot tegyenek az útjára", de MÁR AKKOR TUDTÁK, hogy egy ugyanilyen "ÖZÖN-VÍZ", azaz egy teljes ÁTMOSÁS, egy ÚJ LÉ-T-ELEM fogja őket elmosni, hogy VISSZAÁLLÍTSA a KIBILLENT "IDŐT", hogy helyreállítva az EREDENDŐ TISZTA LÉ-T-ezés működésének RENDjét.
A SZER ELEMÉT....

Ez eltarthat még évekig.
De a HANG-oltságért, az ÉRZŐ ÉRTÉSÉRT már ITT és MOST felelősek vagyunk...
EGy-ÉN-ileg...

Megint hoznék HORVÁTH KRISZTINA-tól egy írást, kapcsolódva a tegnapi üzenethez:

"Már nem akarok "valaki" lenni!
Jó így, "senkinek", "semminek" lenni..
Hisz tudom, hogy a "semmi" maga a MINDEN!
És a "senki" Mindenki – itt, bent!
Mert ha teszed a dolgod, mi sorsodban benne,
úgy válsz a legnagyobb vezetővé Magodban, benned..
Ha nem azon van fókuszod, hogy "valaki" legyél,
akkor emelkedsz fel Magodon belül a MIND-ÉN-ek fölé...
Lehetsz te vezető, megmondó, Mester a kinti világban,
de valódi vezetővé, Mesterré, csakis Önmagodban válhatsz!
Ezért ha fókuszod arra helyezed,
hogy kint minél többen ismerjék nevedet, s követőid legyenek,
akkor még nem látod s érzed a LÉNYEGET...
Mert a lényeg abban rejlik,
hogy váradat Magodban, ott bent, építsd!
S ha bent már vezetővé lettél,
akkor nem az számít már, hogy hányan követnek,
hogy mennyien ismerik e földi nevedet..
Csak egyszerűen kiárasztva Magod,
megélve azt, aki LETTÉL, aki VAGY.. OTT..
S csak engeded, hogy a "valaki" helyett,
a MINDENKI s a MINDEN lehess!
S kik így kapcsolódnak hozzád,
őket nem vezérlik az érdekek...
Csakis tisztán kapcsolódva,
Magjukban egyre beljebb hangolódva,
Együtt-Egyként élitek a Mind-Ént meg a "semmiben"..
S így leszel a legbölcsebb Mester,
bent is, és kint is, ki Igaz az EGy-ben!"