2025-01-18

                   MOTTÓ: KERETEK KÖZÖTT MARADNI 

Mit jelent a "keretek között maradni"?
Többfélét.

1:"addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér". Nos, én erre a szlogenre mindig is ugrottam és aztán számtalanszor be is bizonyítottam, hogy az élet nem így működik!
Tehát ez pipa...
Fel kell tudni ismerni a lehetőségeket egy adott pillanatban. Ha elindulunk e lehetőségek útján, a "tágulási együttható" úgyis mellénk szegődik. Teljes észrevétlenségben. Csak a végponton mutatja meg magát – ilyenkor vonhatjuk le aztán a következtetéseinket, mennyire jól tettük, hogy nem a takaró hossza volt a kiindulási mérce, hanem a LEHETŐSÉG FELISMERÉSE és MEGRAGADÁSA.

2: a "keretek között maradás" jelentheti a NYUGALOM MEGŐRZÉSÉT (is). A MAG-unk VILÁGÁBAN.
Ne hagyjuk magunkat – folytatván a tegnapi nap üzenetét – kibillenteni a BIZTONSÁGOS kereteink közül, ha már egyszer megvannak a STABIL PONTJAINK. Miért engedjük, hogy azt bárki is megdöngesse? A MÁSIK világa különben sem a MI VILÁGUNK. És ez NEM VAKSÁG vagy ELVAKULTSÁG - hanem épp hogy a BELSŐ LÁTÁS KITERJEDTSÉGE. Mert tudjuk, hogy az ÉLET BENNÜNK, ahogy a másé is BENNE.
Mindazonáltal MIND ÉN KI-t meghatároz az EGY IGAZSÁG, mert benne van, csupán egy a különbség: ÉRZI vagy NEM ÉRZI. AKi érzi, annak VILÁG-os, aki nem, az meg VILÁGTALAN...

Jómagam sem vagyok kivétel a kibillentések alól. Ami engem ki tud akasztani, az a spirivilág megtévesztése és hülyítése. Pedig tudhatnám már, hogy kár a gőzért... De mindig jön valami új..
Mint tegnap is. Az egyik macuskát ki is posztoltam ELRETTENTÉSNEK, de rövidesen levettem, mondván, annyira hülye nem lehetek, hogy még reklámot is csinálok neki!!
A másik macus a világbéke meditációkra buzdított a vntv jóvoltából. Akik ismernek, szerintem látják lelki szemeik előtt, hogyan reagálhattam erre az összefogásra buzdító tömény maszlagra...
Tényleg felhúztam magam. Mégpedig a tehetetlenség érzetén, hogy EZEKKEL szembemenni, a JÓZAN PARASZTI ÉSZRE HIVATKOZVA olyan, mint kitárt karokkal egy lavinát feltartóztatni...
Nem sokkal később mosogatás (!!) közben jött aztán a "lecikázás": "mindez az üresek játszóháza". Ennyi... És le is nyugodtam, visszaállítva magamat a nyugalom keretei közé.
Az ő világuknak az enyémhez semmi köze nincs. Erről próbált Babba MÁria már korábban meggyőzni, amikor a föléje rittyentett szürke trutyi miatt pampogtam, mondván, "azt hiszed, hogy ez engem bármiben is zavar"?
Nos, van még mit gyakorolnom, minden tudás és bizonyosság ellenére is :)...

3: minden védőfal tenmagunk KORLÁTÁVÁ válhat, ha úgy keringünk benne, mint szellő a gatyában. Ilyen helyzet lehet például, amikor keresünk valamit. Legyen az ingatlan, lakás, autó, nyaralás, vagy gyereknek óvoda, iskola vagy valami munkahely.
Megvannak az elképzeléseink és elkezdjük begyűjteni az információkat, de mindegyikben találunk valami nem jót a jó mellett. Mondjuk megtaláljuk az igazi, az ideális házat – de annyi pénzünk meg nincs. Oké, akkor adjuk lejjebb... Az ár megfelel, de.... És jönnek a különböző nem tetsző dolgok... Futjuk és futjuk a köreinket, mert MINDENÁRON MEGOLDÁST AKARUNK. Eredmény? A semmi és a frusztráció. Pedig ha elengednénk, nem futkosnánk köldöknéző üzemmódban a saját korlátaink között, akkor a CSENDÜNKBE be tudna pottyanni, mégpedig elképzelhetetlen módon mindaz, ami a MIÉNK!

Vagy valaki fejet leszegve, köldöknéző üzemmódban kering a problémájában, egyre mélyebbre süllyedve a probléma által keltett érzelmi örvényben. Pedig csak egyet kellene tennie: fejét az ÉG FELÉ EMELNI és MEGLÁTNI, hogy minden OKKAL VAN. Aztán, ha sikerül az OK-OKOZATI összefüggéseket MEG IS ÉRTENI -  akkor a "HELYÉRE KERÜLT". Hol? TEN-MAG-ában...

Minden korlát közül KI LEHET TÖRNI – ha KÉSZEK VAGYUNK RÁ. Nem ha AKARJUK – hanem ha KÉSZEN VAGYUNK a KITÖRÉSSEL együttjáró KALANDRA és MEGSZABADULÁSRA. 
A KÖTELÉKEK eldobására. 
Nincs JÓ vagy ROSSZ DÖNTÉS – CSAK DÖNTÉS VAN és MEGÉLÉS. MEGTAPASZTALÁS.
Hogyan éljük meg az adott helyzetet? Mit hozunk ki belőle? A váratlan helyzetek mindig szorongással, félelemmel, aggódással tudnak eltölteni. De attól a HELYZET MÉG UGYANAZ. Tehát mi az egyetlen VÁLTOZÓ? A saját ÉRZELMI megnyílvánulásunk.

A külvilág most is KATALIZÁTOR csupán a SAJÁT BELSŐ megéléseink útjához.
De csak annak, aki "MAG-(j)-ÁNÁL" van.