2025-03-31

MOTTÓ: ELŐRE!
Ma, a tegnap
folytatásaként, a következő lépés, hogy engedjünk el mindent, ami bizonytalaságban
tart bennünket és MERJÜNK LÉPNI! Egyrészt azért, mert kár felesleges és bizonytalan témákon agyalni és beleragadni, másrészt
azért, mert mindenre megjön időben a válaszunk. Ha hagyjuk, hogy megjöjjön és
nem erőltetjük.Ki kell tudni várni – erről tegnap is szó volt a találkozón.
Jön egy érzet,
hozzá egy gondolat, egy adott helyzettel, témával kapcsolatban, ami elég
meglepő elsőre, ezért nem is verjük nagydobra, inkább figyelő állásba
helyezkedünk. Aztán a "semmiből" hirtelen elhangzik egy hírfoszlány, ami lehet,
másnak fel se tűnik, vagy nem tudja hova tenni, de mi azonnal tudjuk: EZ AZ!!!
Megjött a válaszunk! Tudjuk, hogy "helyben
vagyunk", hogy BÍZHATUNK a belső hangban, az intuícióiban, még akkor is, ha
teljesen ellentmond a külvilágból ránk áramló hírözönnek.
Szóljon ez spiri témáról, egészségről, politikáról, tudományos kérdésekről...
bármiről.
A "NAGY FELADAT": ennek a BELSŐ HANG-nak hinni.
Mert a "SZELLEM ÉS ÉN" EGY VAGYOK. (Lélek
nélkül is).
Remélem, tegnap sikerült érthetően elmagyaráznom, hogy miért NINCS lélek, hogy
ez a szó egy BETOLDÁS, mégpedig egy "ÉRDEK MENTÉN", aminek semmi köze az
eredendő "felálláshoz".
De erről majd legközelebb részletesebben.. (Annyi minden van a fejemben, hogy már most kevés lenne rá a 7 óra - de igyekszem nem agyzsibbasztó lenni. Bár, annak
is megvan az előnye, mert ha zsibbad az agy, "hall a szív", ami "beszív". Csak ne
legyen belőle "beszívás" ...)
A mai napra vagy a mai nappal érkező feladat az – amiről tegnap is szó volt a találkozó elején -, hogy MERJÜNK KILÉPNI. Hogy merjük
felvállalni azt, amitől JOBB az életünk. Merjünk ÖN-AZONOSAK lenni, azaz
felvállalni magunkat. Azt, akik vagyunk. Mert kitől és mitől kellene
óvatoskodnunk, vagy tartanunk? Persze nem hittérítő üzemmódba kapcsolva bekopogtatni minden ajtón, aztán
ráülni a nyakára a jóembereknek, mint jehova tanúi, de ha felmerül a JÓLÉT
témája, felmerül a MÁS LÉT témája, nyugodtan hangot lehet adni a SAJÁT
megéléseinknek, meglátásainknak, tapasztalatainknak. Mert csak így tudunk
esélyt adni annak, hogy egy magszem talajra találjon... Nem kell tudományos előadást tartani, elég csak annyi, hogy "ha kíváncsi vagy rá, elmagyarázom". De legfőképp azt, hogy te már tudod: MINDEN RAJTUNK MÚLIK. Mindenért az "ÉN" a FELELŐS. És nincs "mások", se "MÁS OK". És nincs se kegyelem, se irgalom, mert ha az "ÉN" életét az "ÉN" éli,
akkor kitől is kellene kegyelmet vagy irgalmat elvárnia???
No, ezt kevesen fogják megérteni és felvállalni, de aki "veszi az adást", miatta már megérte.