2025-04-17

                              MOTTÓ: HATÁR, VÉG, ZÁRÁS... 

Ma – a hullámok rendje szerint – megint egy VÉG-ÁLLOMÁS van soron, melyben megjelenik a MINŐSÉG-váltás lehetősége. Az ÁT-ÉRTÉK-elésé... Hogy valamit megint máskép-p értelmezünk, mint eddig. Vagy ugyanúgy, mint eddig, csak jön hozzá egy újabb árnyalat. Mint amikor a színekkel játszunk...

Én például tegnap, míg autóztam befelé a városba, azon merengtem, hogy a HAR-MÓNIA miért kapcsolódik a 3-as számhoz? Aztán rájöttem: mert a 3 az első szám, ahol a RITMUS "dallama" megjelenik. Az 1-ben még nincs "semmi". A 2 "csak" kopogás. De a 3-nál már mondhatjuk, hogy egy-két-hár, egy-két-hár... Már van RITMUS és DALLAM. Azaz, VALÓBAN megjelenik a HARMÓNIA.

Aztán családon belül mutatkozott meg újra, nem is gyenge dinamikával, hogy egy kisgyerek mennyire az ANYJA ÉRZELMI-GONDOLATI mi-NŐ-ségének a tükre!! Mennyire lecsapódik rajta az anyja tiltakozása, vagy háborgása, vagy épp félelme, vagy szorongása, vagy kiúttalansága. A gyerek a "semmiből" lesz beteg, a "semmiből" hány, elfekszik, bújik az anyjához. Vagy lesz olyan hisztis, ugyancsak a "semmiből", hogy egyszerűen nem lehet lenyugtatni. Aztán, ahogy az anyában elcsendesülnek az aggodalmak, az "igen-nem" ide-odarángató erői, úgy simul ki a gyerek hangulata is. Sokan vannak, akik e folyamatokat még mindig nem látják, vagy nem akarják belátni és hivatkoznak inkább vírusokra, meg fáradtságra... Azok lehetnek a KATALIZÁTOROK (mint a gyerekoltás is) – de NEM AZ OKOK!
A kisgyerekkori ekcéma például egyértelműen az anyával van kapcsolatban. A bőr mindig a HATÁR jelölője és az első számú problémajelző. LÁTTAT. AZONNAL. Mire hívja fel a figyelmet? Az ODAFIGYELÉSRE, a TÖRŐDÉSRE. Ha a gyereken jelenik meg, akkor lehet egy tiltakozás, vagy figyelemfelhívás, hogy nem azt kapom, amit szeretnék. Nem az foglalkozik velem, akit szeretnék, hogy foglalkozzon velem. Vagy egyáltalán nem törődnek velem. Amely érzet lehet az anyáé. Hogy ő vár el figyelmet, szeretetet, törődést – csak nem kapja meg. Attól, akitől elvárná. Ha az anya ezt mélyen elfojtja magában – megjelenik hát a gyereken. Ha ő nem tud tiltakozni valami ellen, majd tiltakozik a gyerek. A gyerek mindig LÁTTAT! (Épp e betegség kapcsán jött fel a GYÓGYÍTÓ VIZELET témája, ami nagyon hatásos tud lenni, mikor semmi sem segít. Mégpedig az anyai vizeleté...)Ezek mind olyan történések, tapasztalások, amik megint LEZÁRNAK, mondjuk egy működési rendszert és elvezetnek egy ÁTÉRTÉKELÉSHEZ. Mi az, ami és ahogy nem mehet tovább, mint eddig és mi az, amin BENT magunkban kell változtatni. A hozzáálláson, a működésen, az értékerenden, a gondolkodáson. És az önértékelésen...

És ha már lezárás: megint "szemmagasságban" érkezett egy kedves rendszeres olvasómtól egy régi poszt megosztásából a következő szöveg, ami véletlenül épp beleillik a mai mondandóba:

"Minden TANULT tudást, ami a Földhöz köthető – távozásunkkor leteszünk. A bölcselet NEM a földi tanult okosságokat jelenti, nem a kémia, a matematika, az orvostudomány, a régészet, legkevésbé a történelem tudását, ismeretét – hanem az ÉLET ÉLÉSÉNEK A HOGYANJÁT. A bölcsesség a zsigereinkben kódolt KOZMIKUS tudás. Nevezhetjük Isten-és Emberismeretnek is. Ez a tudás adja az ÉRTÉK-REND-et és a MÉRTÉK-tudatot. Tudjuk mikor miből (és kiből) ELÉG. Hol vannak a HATÁROK.
Az enyém és a másé. Hol kell ZÁRNI és hol LEHET új kaput nyitni?"

Nos, a mai napon is érdemes odafigyelni, mi az, amiben EL-engedek és nem csak engedek; mi az, amit lezárok és nem csak csukok. És mi az, ahol ÁT-ÉRTÉK-elek, ahol változtatok és új kapukat nyitok.
Hol?
Magamban...
Aztán majd kifelé is..